2021. őszén fejlesztést indítottunk az áramlökést csökkentő funkciónk alkalmazási körének bővítése érdekében. A transzformátorok vezérelt bekapcsolása (TRIM) terén szerzett közel két évtizedes tapasztalattal a hátunk mögött kondenzátortelepek ill. sönt fojtók vezérelt be- és kikapcsolását tűztük ki célul.
2021. őszén fejlesztést indítottunk az áramlökést csökkentő funkciónk alkalmazási körének bővítése érdekében. A transzformátorok vezérelt bekapcsolása (TRIM) terén szerzett közel két évtizedes tapasztalattal a hátunk mögött kondenzátortelepek ill. sönt fojtók vezérelt be- és kikapcsolását tűztük ki célul.
2021. őszén fejlesztést indítottunk az áramlökést csökkentő funkciónk alkalmazási körének bővítése érdekében. A transzformátorok vezérelt bekapcsolása (TRIM) terén szerzett közel két évtizedes tapasztalattal a hátunk mögött kondenzátortelepek ill. sönt fojtók vezérelt be- és kikapcsolását tűztük ki célul.
2021. őszén fejlesztést indítottunk az áramlökést csökkentő funkciónk alkalmazási körének bővítése érdekében. A transzformátorok vezérelt bekapcsolása (TRIM) terén szerzett közel két évtizedes tapasztalattal a hátunk mögött kondenzátortelepek ill. sönt fojtók vezérelt be- és kikapcsolását tűztük ki célul.
A villamosenergia-rendszer különböző elemeinek – transzformátorok, kondenzátortelepek, fojtó tekercsek – feszültség alá helyezése ill. kikapcsolása mindig tranziens túlfeszültségek ill. túláramok fellépésének veszélyével jár. Ennek oka ezen berendezések fizikai jellegzetességében rejlik. Egy kondenzátor feszültsége nem ugorhat pillanatszerűen, ahogy egy tekercs fluxusa sem. Ha a rájuk kapcsolódó feszültség mégis ugrást kényszerítene ezekben az értékekben, az tranziens kiegyenlítő folyamatokat indít el, amik túláramokat és túlfeszültségeket eredményez. A túlfeszültségek és túláramok a szigeteléseket és a berendezések mechanikai szerkezeteit erőteljesen megviselik, így azok öregedését gyorsítják fel. Ezen felül zárlatokat okozhatnak és téves védelmi működéseket idézhetnek elő. Ezeknek a problémáknak a leghatékonyabb kezelése, ha a kiváltó okot szüntetjük meg: olyan időpontot választunk a bekapcsolásnak, amikor a berendezésekre kapcsolódó feszültség ill. az ahhoz kapcsolódó fluxus pillanatértéke nem különbözik a berendezések bekapcsolás előtti értékeitől. A vezérelt bekapcsolás célja ennek az pillanatnak (point-on-wave) a meghatározása, és ez alapján a bekapcsolási parancs megfelelő késleltetése. Kikapcsoláskor pedig az áram levágást kell megelőzni, tehát áram nullátmenethez kell igazítani a parancsot.
A különböző berendezések természetesen különböző bekapcsolási stratégiát kívánnak meg, főként abból adódóan, hogy fizikailag különbözőképp tárolnak energiát: töltés vagy mágnesezettség formájában. A megfelelő bekapcsolási stratégiát további tényezők is korlátozzák: fázisonkénti vagy közös hajtású-e a megszakító, milyen a berendezés földelése, stb. A kondenzátortelepek és sönt fojtók vezérelt be- és kikapcsolásának kifejlesztésekor mindezen jellegzetességet és korlátozó tényezőt figyelembe vettük.
A kifejlesztett funkciók hatékonyságának ellenőrzésére valós idejű szimulátorral végzett, sikeres teszteket végeztünk. Az alábbi ábrákon ezeknek a szimulációknak az eredményei figyelhetők meg.
![]() |
![]() |
|
|
Sönt fojtó bekapcsolása optimális időpontban |
Sönt fojtó bekapcsolása a legnagyobb bekapcsolási áramlökéssel járó időpontban |